Kezdőlap»Sport»A G-Flux elmélet: Egyél többet, mozogj többet, éges el többet…?

A G-Flux elmélet: Egyél többet, mozogj többet, éges el többet…?

0
Megosztások
Pinterest WhatsApp

A G-Flux elmélet: Egyél többet, mozogj többet, égj többet…?

Sokszor hallotta már tőlünk, hogy észrevehető változások előidézése érdekében a szervezetben az alapelv továbbra is érvényes: kalória be vs. kifogyott kalória (más néven energia in/energy out). A zsírvesztéshez a bevitt kalóriáknak alacsonyabbnak kell lenniük, mint a kimenő kalóriáknak.

A „kevesebbet egyél, mozogj többet” mentalitás a zsírégetés érdekében nem teljesen rossz, de felveti a kérdést: akkor mi van? Kevesebbet ehetsz és többet mozoghatsz egy ideig (mint egy zsírvesztési fázisban), de nem folytathatod örökké ezen az úton.

A G-fluxus növelésére, a több kalória bevitelére és a több mozgásra összpontosítva fenntarthatjuk a fogyás előrehaladását, növelhetjük a sovány tömeget és javíthatjuk a teljesítményt, miközben fenntartható módon javíthatjuk az általános egészségi állapotot.

Testünk figyelemreméltóan képes alkalmazkodni a különböző ingerekhez, amelyeket aztán manipulálva különböző eredményeket érhetünk el. Ez lehetővé teszi, hogy célokat tűzzünk ki magunk elé, és tartós változást hozzunk létre.

Egészségesebbek, karcsúbbak, erősebbek, gyorsabbak akarunk lenni. Szeretnénk kecsesen megöregedni. Esztétikai céljaink vannak. Vannak teljesítménycéljaink. Szeretnénk jobban érezni magunkat a testünkben. Egészségesebb kapcsolatot akarunk az ételekkel.

Elkészültünk az extrém diétákkal a fogyás érdekében, hogy visszanyerjük az egészet, majd valamennyit. Úgy éreztük, hogy annyi időt töltünk az edzőteremben, és nem látjuk a kemény munkánk bizonyítékát.

Ez a cikk egy másik módja annak, hogyan érhetjük el céljainkat, amelyek vonatkozhatnak rád.

Sokszor hallotta már tőlünk, hogy észrevehető változások előidézése érdekében a szervezetben az alapelv továbbra is érvényes: kalória be vs. kifogyott kalória (más néven energia in/energy out). A zsírvesztéshez a bevitt kalóriáknak alacsonyabbnak kell lenniük, mint a kimenő kalóriáknak.

A másik oldalon a kalóriáknak megfelelőnek kell lenniük a sovány izomépítéshez, de nem annyira, hogy a nem kívánt testzsírt is hozzáadjuk. Az edzést mindkettőre be kell tárcsázni, hogy a szervezet ingert adjon a sovány testtömegünk (izom, csont, stb.) megőrzésére, erősítésére, illetve további felépítésére.

De mi van akkor, ha mód van a kettő közötti „egyensúly” optimalizálására úgy, hogy mind a bemeneti, mind a kimenő energiát növeljük?

A „kevesebbet egyél, mozogj többet” mentalitás a zsírégetés érdekében nem teljesen rossz, de felveti a kérdést: akkor mi van? Kevesebbet ehetsz és többet mozoghatsz egy ideig (mint egy zsírvesztési fázisban), de nem folytathatod örökké ezen az úton.

Először is, végül olyan falba ütközik, ahol nem tudja pontosan csökkenteni a kalóriákat vagy növelni az aktivitási szintjét egészségügyi szövődmények vagy sérülések kockázata nélkül.

Másodszor, a kalóriatartalom folyamatos csökkentése, a kevesebb evésre tett kísérlet hajlamos a félelem és aggodalom mentalitását generálni a fogyókúra után szükséges élelmiszer mennyiségének növelése miatt.

Azt látjuk, hogy nagyon sok kliens fordul hozzánk krónikusan alultáplálva, fogyókúrás erőfeszítéseikben fennsíkot lát, elveszti motivációját, hogy kevesebbet étkezzen és többet sportoljon, és megnövekszik a sóvárgás, az étkezési megszállottság, valamint az étellel és testükkel való rossz kapcsolata.

Írja be a G-flux-ot vagy az „egyél TÖBBET, mozogj többet” gondolatát.

Mi lenne, ha stratégiailag növelné a kalóriákat, miközben egy strukturált edzésprogramot követ, és nemcsak a keresett esztétikai eredményeket látja, hanem optimalizálja teljesítményét és egészségi mutatóit is? Túl szép, hogy igaz legyen? Találjuk ki…

 

Mi az a G-flux?

A G-fluxus, más néven energiafluxus a bemeneti, a kimenő energia és az energia tárolási sebessége vagy a teljes energiaforgalom közötti egyensúlyt vizsgálja (1,2,4,5). A teljes napi energiafelhasználás (TDEE) a nyugalmi anyagcsere rátából (RMR), a táplálék termikus hatásából (TEF), a testmozgási aktivitás termogeneziséből (EAT) és a nem edzési aktivitás termogeneziséből (NEAT) tevődik össze. Mindezek a közreműködők szerepet játszanak a G-fluxus növelésében.

A táplálkozás, az edzés, a napi tevékenység, az életmódbeli tényezők, a szokások és viselkedések, valamint a testtömeg mind szerepet játszanak abban, hogy a G-fluxusa magas vagy alacsony.

A magas G-fluxus nem feltétlenül jelent magasabb szintű egészséget és fittséget. Magas G-fluxust tapasztalhatunk az ülő életmódot folytató és magas testtömegű embereknél (ahogy az elhízott egyéneknél jellemző), mivel RMR-jük magas. Ugyanakkor a rendkívül aktív és soványabb testtömegű egyének hasonló szintű magas G-fluxust mutatnak, mivel nagyobb mértékben járul hozzá teljes fizikai aktivitásukhoz (EAT és NEAT egyaránt) (4).

A magas G-fluxus azt jelenti, hogy az energiaegyensúly a magas energia bevitel és energiafelhasználás révén érhető el, függetlenül a teljes testtömegtől. Fontos megjegyezni, hogy az energiafelvétel és -kibocsátás növelésének a G-fluxus növelése érdekében nem kell egymással kongruenciában megtörténnie. A változókat a célok és a kiindulási pontok alapján függetlenül módosíthatja – erről később.

Előző bejegyzés

TOP 10 Fitness Budapesten 2023-ban

Következő bejegyzés

Öt őszi gyümölcs, ami segíti az edzést!