Felgyorsult világunkban a rohanó életmódnak és a gyakori stressznek köszönhetően egyre több embernél jelentkeznek pánikrohamok és alakulhat ki hosszútávon pánikbetegség. Hazai kutatások szerint közel háromszor olyan gyakori a pánikbetegség a nők körében, mint a férfiak esetében, ráadásul a pánikrohamok kortól függetlenül jelentkeznek. A pánikbetegség kialakulásának okait mind a mai napig viták övezik, de az bizonyos, hogy a stresszfaktorok és a felgyorsult életmód nagy szerepet játszanak a rohamok megjelenésében.

A stresszhormonok szerepe

A stresszhormonok – ahogyan a nevük is sokatmondóan sugallja – stresszes helyzetben termelődnek, mintegy reakcióképpen a testünk részéről a stresszfaktorokra. Vizsgadrukk esetén és olyan helyzetekben, amikor szükségünk van a teljesítményünk növelésére, igen hasznos a stresszhormonok szintjének emelkedése. Azonban ha a mindennapjaink során túlságosan sok stresszhatás ér minket, legyen szó munkahelyi vagy magánéleti stresszről, a stresszhormonok szintje a vérben állandóan magas lesz.

A legismertebb stresszhormok az adrenalin és a kortizol, amelyek rövidtávon segítenek növelni a teljesítményünket, átvészelni az adott helyzetet, de ha hosszútávon magas a vérben az adrenalin vagy akár a kortizol szintje, az kimeríti a szervezetünket, nyugodtabb helyzetekben pedig könnyen produkál pánikszerű tüneteket, mint emelkedett vérnyomás, magas pulzus, szédülés érzése, diszkomfortérzet. A pánikrohamok elkerüléséhez fontos, hogy igyekezzünk a stresszfaktorokat kiiktatni az életünkből, amennyire csak lehetséges és próbáljunk meg minél nyugodtabb életvitelt folytatni. Ugyanakkor ez manapság rendkívül nehéz feladat, így sokszor csak az aktív kikapcsolódás marad, ami energiával tölthet fel bennünket, megemelve ezzel a stressztűrő képességünket is és így könnyebben viseljük a napi nehézségeket.

A mozgás öröme

Bár sokan a testmozgást az adrenalin termelődésével kötik össze, fontos megemlítenünk, hogy a versenysportok és az erőnléti edzések azok, amik elsősorban adrenalin termelésére késztetik a szervezetünket. A könnyebb testmozgás segíti a boldogsághormonok, mint például a dopamin vagy az endorfin termelődését és javítja a kedélyállapotunkat, növeli az örömérzetet, ráadásként felfrissít és energiával tölt fel.

A séta, a futás vagy a kocogás hosszútávon segít az izomzatunk erősítésében is, valamint szívünk és immunrendszerünk egészségének megőrzéséhez is hozzájárul.

Könnyebb edzésformáknál viszont ügyeljünk arra, hogy ne eddzünk túl, hiszen a cél nem az adrenalinszint növelése, hanem éppen ellenkezőleg: az örömhormonok pótlása! A baráti társasággal játszott csapatsportok az összetartozás érzését is erősítik azon felül, hogy minőségi időt tudsz tölteni a legkedvesebb barátaiddal, ismerőseiddel. Ha nincs túlságosan sok időd edzeni, akkor hétvégén kikapcsolódásképpen sétálj egy-két órát a szabadban, esetleg hívd le a szomszédodat egy ping-pong mérkőzésre a háztömb elé!  A lényeg, hogy kimozdult a négy fal közül, mozgasd meg az egész tested, hagyd magad mögött a megoldandó problémákat, egyszerűen csak kapcsolj ki és élvezd a nyugalmat és a mozgás örömét. Így sokat teszel nemcsak testi, de lelki egészséged megőrzéséért is. Ha minden nap mozogsz egy kicsit vagy legalább hétvégente beiktatsz egy edzést, hosszútávon el tudod érni, hogy a stresszhormonok szintje újra a normálisra csökkenjen, ne legyél feszült a mindennapok során és így megelőzheted illetve visszaszoríthatod a pánikrohamok megjelenését.

Soha ne feledd, a pánikrohamok nem azért jelentkeznek, hogy megkeserítsék az életed, hanem azért, hogy figyelmeztessenek: ideje lassítanod! Fogadd meg hát tested tanácsát és szánj több időt a mozgásra, aktív kikapcsolódásra!